Véglegesen jóváhagyta az Európai Unió Tanácsa szombaton az Oroszországból származó vagy onnan importált finomított kőolajtermékek árplafonjáról szóló megállapodást, amely február 5-én, vasárnap lép érvénybe.
Megoldódhat az Erasmus+ és a Horizont programok uniós blokkolása, miután Navracsics Tibor területfejlesztései miniszter bejelentette: a miniszterelnök abszolút támogatja” az összeférhetetlenség kimondását a miniszterek esetében a vagyonkezelő alapítványok esetében. Brüsszeli források a Portfoliónak jelezték, hogy világosan fogalmaznak majd más döntéshozók összeférhetetlenségével kapcsolatban is.
A legszegényebbek védelme érdekében az Európai Unió új minimálbérszámítási módszert vezetne be, valamint kiegészítő támogatásokkal erősítenék a szociális védőhálót.
Több tagállam is levélben jelezte az Európai Bizottságnak: helyeslik, hogy az EU gazdasági válaszlépéseket tegyen az Egyesült Államokkal szemben, de azt nem támogatják, hogy közös hitelfelvétellel finanszírozzanak egy uniós gazdaságélénkítő programot.
Bizonyos feltételek mellett a legtöbb tagállam hajlandó egy újabb közös uniós hitelfelvételre, hogy ellensúlyozzák az Egyesült Államok inflációcsökkentő törvényének hatásait. Viszont nem a helyreállítási alapnál látott módon jöhet kötvénykibocsátás, hanem bevonhatják az Európai Beruházási Bankot is. Viszont komoly alkuk jöhetnek még.
Az Európai Tanács elnöke sürgeti a tagállamokat, hogy folytassák a tárgyalásokat az orosz jegybanktól elkobzott 300 milliárd dollár értékű eszköz felhasználásáról. Az uniós tervek szerint Ukrajna újjáépítésére folyósíthatnák a szankciók által lefoglalt vagyont.
Az Európai Tanács elnöke szerdán amellett foglalt állást, hogy a Nyugat tankokat kell hogy adjon Ukrajnának, hogy segítse az országot az orosz invázióval szembeni fellépésben. A háttérben úgy tűnik eközben, hogy az Egyesült Államok, Németország és esetleg Lengyelország és Ukrajna is egyeztetéseket folytat azzal kapcsolatban, hogy mihamarabb a frontra érkezhessenek az első német Leopard harckocsik.
Várhatóan márciusban, vagy áprilisban tűzi a svéd soros uniós elnökség az Európa-ügyi miniszteri ülés napirendjére a magyar jogállamiság helyzetéről szóló megbeszélést, de egyelőre még nem eldöntött, hogy ez csak egy újabb egyszerű véleménycsere lesz a 7-es cikk szerinti eljárás során, vagy hosszabb és a témák alaposabb megvitatására alkalmas találkozó – jelezte a svéd Európa-ügyi miniszter brüsszeli tudósítók csoportjának, köztük a Népszava tudósítójának nyilatkozva.
Januárban meglesz az itthoni nemzeti konzultáció eredménye és mielőtt a 10., vagy a 11. oroszellenes szankciós kört megszavaznánk, meg kell vitatni a következő, februári EU-csúcsig a szankciók eddigi hatásait – hangsúlyozta az EurActive-nak adott interjúban Orbán Balázs.
Percekkel ezelőtt jelentette be a cseh soros elnökség illetékes minisztere a Twitteren, hogy megszületett a tagállamok között az uniós gázársapkáról szóló megállapodás.
Hivatalosan is elfogadta az Európai Unió a kilencedik oroszellenes szankciós csomagot, miután minden tagállamtól megkapta erre a szükséges felhatalmazást – derült ki a Tanács oldalán péntek délután megjelent közleményből. Az anyag egyúttal elismeri, hogy az orosz és ukrán mezőgazdasági termékexport megkönnyítése, biztosítása érdekében bizonyos szankciós lazításokról is döntöttek a tagállamok.
Hivatalossá vált a nagy brüsszeli csomagmegállapodás a Magyarországnak szánt EU-pénzek, illetve az Ukrajnának szánt finanszírozási csomag és a globális minimumadó ügyében, és a Tanács oldalán pénteken megjelent egyik dokumentumból kifejezetten érdekes információk derültek ki.
Az Európai Unió vezetői csütörtökön megállapodtak abban, hogy Bosznia-Hercegovina hivatalosan is csatlakozni kíván a 27 országot tömörítő csoporthoz – számol be a hírről a Reuters.
Megkezdődött csütörtök délelőtt az uniós tagországok vezetőinek egynaposra tervezett csúcstalálkozója, melynek középpontjában Oroszország Ukrajna elleni háborújának helyzete, valamint az energiaügyek, gazdasági kérdések és az Európai Unió külkapcsolatainak áttekintése áll.
Gyakorlatilag felmutatta a fehér zászlót a lengyel miniszterelnök a szerdai sajtótájékoztatóján az EU-val folytatott régi igazságszolgáltatási huzavona ügyében azért, hogy mielőbb megszerezhesse az ország a helyreállítási pénzeket és a szükséges törvény megszavazásához az ellenzék segítségét is kérte – írja le a helyzetet a Politico. Elképzelhető, hogy a lengyel engedmények brüsszeli tényleges elfogadása miatt tartja fel a lengyel kormány a globális minimumadó ügyét és ezen keresztül három másik ügyet, közte a Magyarországnak fontos EU-pénzes ügyeket is.
Szerda délutánról csütörtök délre halasztották annak a négy nagy ügynek a hivatalos elfogadási határidejét, amelyről hétfő éjjel egyeztek meg a tagállami nagykövetek és amely a magyar EU-s pénzek kapcsán is kulcsfontosságú volt – tudta meg a Népszava. A Politico tegnap éjjel azt írta: nincs már új határidő, mert a lengyel kormányfő a mai EU-csúcsra akarja eszkalálni az ügyet, ami egyfajta taktikai húzás. Lehet, hogy az egész mögött a lengyel igazságszolgáltatási átalakítások állnak, amelyek kapcsán a lengyel kormányfő tegnap gyakorlatilag fegyverletételt jelentett be és elképzelhető, hogy az engedményekért cserébe most az EU-csúcsot akarja kihasználni arra, hogy konkrét jóváhagyást szerezzen a lengyel helyreállítási program kifizetéseihez.
Percekkel ezelőtt posztolta a cseh soros elnökség a Twitteren, hogy összejött a négy elemből álló alku a tagállamok nagyköveti ülésén, így tehát az Ukrajnának szóló 18 milliárd eurós programról, a 15%-os globális minimumadóról, a magyar helyreállítási programról és az EU-pénzek felfüggesztéséről is. Az alkut írásos eljárásban fogják a következő órákban jóváhagyni a tagállamok.
Az uniós tagállamok nagyköveteinek hétfő esti ülése előtt brüsszeli források nem tartották valószínűnek, hogy a tagállamok teljesen eltekintsenek a magyar EU-pénzek valamilyen mértékű befagyasztásától, de azt igen, hogy az ukrajnai támogatási programhoz való konstruktív magyar hozzáállás esetén akár jelentősen csökkentsék annak 7,5 milliárd eurós javasolt összegét - írta meg hétfő este a Népszava.
Miután ma reggel videókonferencián keresztül egyeztetést folytatott Orbán Viktor kormányfővel, hétfőn este nyilvánosságra hozta a most csütörtöki EU-csúcsra szóló meghívó levelét Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Minden tagállam, így tehát Magyarország, is támogatta azt, hogy 2 milliárd euróval megnövelje az EU az Európai Békekeret (EPF) összegét, amelyből többek között az Ukrajnának szánt fegyvervásárlásokat is finanszírozza a közösség – jelentette be a mai külügyminiszteri tanácsülés után Josep Borrell uniós külügyi főképviselő. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszer a magyar kormány támogatásához egy fontos feltételt is bemondott a sajtótájékoztatóján amellett, hogy elárulta: 141 magánszeméllyel és 47 szervezettel bővítik a vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtottak körét az Oroszország elleni kilencedik szankciós körben, miután a magyar kormány több orosz politikai vezetőt is lehúzatott a listáról.